Nem csak külföld, de a belföldi megyék is vonzzák a szatmáriakat

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) friss eredményei szerint 2016-ban csúcsot döntött az országban a belső migráció. Ehhez hasonló eredményeket 1991 óta nem mértek.

A felmérés szerint a tavalyi év folyamán 389 ezer romániai változtatta meg hivatalosan lakhelyét. Az INS arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a reális szám ettől jelentősen nagyobb, mivel sokan nem jelentik be a hatóságoknál a lakhelyváltás tényét.

Az INS adatai rámutattak, hogy Szatmár megye egyike azon 31 megyének, amelyek nem képezik a belső migráció célterületeit. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy a megyébe nem érkeznek az ország más területeiről lakosok, hanem azt is, hogy a helyiek települnek át más területekre. Hogy melyik megyék jelentenek kifejezetten vonzó célpontot az áttelepülők számára, azt nagymértékben befolyásolja a megyében kiépült ipari hálózat és a felsőoktatás jelenléte is.

A kimutatás 10 megyéről állapította meg, hogy az utóbbi évben több bevándorlót vonzott, mint ahányan elhagyták az illető megyét. Ezek a megyék a következők: Bihar, Arad, Temes, Kolozs, Szeben, Brassó, Iasi, Ilfov, Giurgiu és Konstanca megye. Amint az látható, a felsorolt megyék közül hat erdélyi. Szatmár megye tekintetében pedig különösen érdekes, hogy a többi román-magyar határ mentén fekvő megye kivétel nélkül pozitív migrációs mérleggel zárta a 2016-os évet.

Az INS szerint ezek az adatok két lehetséges jövőképet vetítenek elő. Az egyik lehetőség szerint a megyék közé gazdasági szakadék ékelődik majd, és ha a kevésbé vonzó megyék vezetői nem kapnak észbe időben, behozhatatlan hátrányba kerülnek a többiekhez képest. A másik lehetséges kimenet szerint az ország vezetésének fel kell majd karolnia a hátrányba került megyéket és olyan intézkedéseket kell foganatosítania, melyek segítik ezeket a felzárkózásban. Hogy ezek közül melyik valósul majd meg, arról a romániai elitnek kell döntenie.